2010.10.02.
18:53

Írta: amaranta

Olvasson fel egy verset, Babits Úr!

Műelemzéskor rengeteget törtük a fejünket az iskolában azon, hogy vajon mire gondolhatott a szerző, hogyan érthette azt a sort, mi volt a szándéka? Már ha valakinek volt egy olyan tanára, aki kíváncsi volt diákjainak gondolataira. Az általános- és középiskolában bevett gyakorlatot, vagy rossz szokást később elhagyjuk, vagy megpróbálják kinevelni belőlünk. Hiszen honnan is tudhatnánk mire gondolt a szerző? Talán a ma élő elemzők közül ismerte valaki Csokonait? Vagy nap, mint nap beszélgetett Petőfivel? A különleges nyelvi bravúrokat alkalmazó költőknél ez még nehezebb. Elég egy máshogyan hangsúlyozott sor, és már teljesen más jelentést hordoz az egész költemény. A vers olvasás és értelmezés amúgy is egy szubjektív élmény, leginkább a befogadótól függ, miként értelmezi. Mégis, a legközelebb úgy kerülhetünk a válaszhoz, ha a szerző saját előadásában hallgatjuk meg szerzeményét.

A kortárs szerzőknél még könnyű a képlet. Szervezzünk felolvasást, vagy menjünk el egyre. Bár ha rákeresünk az interneten, alig találunk havonta egy- egy ilyen eseményt. A 20. század forduló környékén persze egyszerűbb volt ilyen rendezvényt találni. Hiszen a városi polgárok társasági életének egyik alapkövét alkották az irodalmi felolvasóestek. Gondoljunk csak a híres szalonokra, az íróktól és költőktől hemzsegő kávéházakra, a pezsgő szellemi életre. A hangrögzítés megjelenésével és fejlődésével valamelyest könnyebb a helyzetünk. Néhol egy-két gyöngyszemre is rálelhetünk. Itt van például Babits Mihály, amint az Esti kérdés című versét olvassa fel. Aki pedig többre kíváncsi, látogasson el a www.pimmedia.hu című oldalra.

https://www.youtube.com/watch?v=tsS458gIxKo


Ugyanez a helyzet áll fenn, amikor egy zeneszerző a saját művét játssza el. Minden előadónak, minden karmesternek saját elképzelése van arról, hogyan kell megszólalnia az adott műnek. Így természetesen már egy sajátos interpretációban hallhatjuk a darabot. Őszintén. Nem vagyunk kíváncsiak arra, hogy például Debussy maga hogyan képzelte el egyik legismertebb művét, a Holdfény szonátát? Ha jól ismerik a darabot, illetve fel tudják idézni azt, hogy különböző előadók hogyan játsszák el, akkor felfigyelhetnek arra, hogy ezt a melankólikusan sokszor már andalgósan lassú ütemben játszott zeneművet Debussy több helyen sokkal tempósabban képzelte el. Az általa előadott verzió hangfelvételén a darab hossza 3 perc, 41 másodperc, míg a mai előadásokban 5 percnél rövidebb verziót nem nagyon találunk.

https://www.youtube.com/watch?v=JlGCfhSw9xc&feature=player_embedded

 

Szólj hozzá!

Címkék: írók művek zeneszerzők

A bejegyzés trackback címe:

https://lyukasazagyam.blog.hu/api/trackback/id/tr612339962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása