mindenmi

éljen, éljen! hosszas név-találgatás után sikerült megalkotnom a blogomat. nem gondoltam volna, hogy valaha lesz ilyenem, de rájöttem, hogy rossz a mamóriám. ha valaki megkérdezné, mit csináltam mondjuk két hete csütörtökön, csak azt tudnám mondani, hogy nem tudom. nem emlékszem. siralmas. ezért döntöttem úgy, hogy elkezdek blogot vezetni, amelyben dokumentálom életünket. azt, hogy mi történik az otthonunkban, ahol négy állandó és x számú ideiglenes bentlakó éli napjait. meg természetesen azért is, hogy osszam az igét, az enyémet. még mielőtt elfelejteném azt is.